James Cameron karrierje során közel kilencmilliárd dollárt keresett a filmjeivel, ami még lenyűgözőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy ez az összeg négy alkotásból származik. Cameron, aki az elmúlt öt évtizedben mindössze kilenc nagyjátékfilmet rendezett, méltán tekinthető a filmtörténet egyik legsikeresebb alkotójának. Szinte minden munkája Oscar-díjat nyert, kasszasikert aratott, és mind a szakma, mind a közönség elismerését kivívta. 2024. augusztus 16-án James Cameron betöltötte hetvenedik életévét. Pályafutása és életútja azonban egyetlen fordulóponton múlt: ha 1977-ben nem jelenik meg a Csillagok háborúja, talán még mindig a helyi középiskolában takarítana.
A tudomány és a fantázia határán
Cameron rajongása a tudomány, a sci-fi és a technológia iránt a tengerek mélységének feltárásától a csillagok és bolygók felfedezéséig vezette. Amikor éppen nem az ismeretlen világokat kutatta, világsikerű filmekkel merült el a képzelet birodalmában. Villamosmérnök édesapja és nővér édesanyja skót származásúak voltak, akik Amerikában kerestek jobb életet. Ettől függetlenül a fiatal James mindig a sokkal tágabb világ iránt érdeklődött. Az ismeretlen iránti vágy hajtotta, új élmények után kutatva.
Az első lépések és a fordulópont
Gimnazistaként Cameron nem vonzódott a sportokhoz, inkább repülő és víz alatti szerkezeteken dolgozott. Egyetemre is részben a tudományok iránti érdeklődés vitte, de nem találta meg a helyét, ezért diploma nélkül hagyta ott az iskolát. Helyette alkalmi munkákból élt, többek között kamionsofőrként és középiskolai takarítóként. 1977-ben azonban egy esemény gyökeresen megváltoztatta az életét: bemutatták George Lucas Csillagok háborúja című filmjét.
A film olyan erővel hatott Cameronnra, hogy azonnal felmondott, és a filmiparban akart dolgozni. Bár egyetemi évei alatt nem vetette meg az alkoholt és a tudatmódosító szereket, szabadidejében önfejlesztéssel is foglalkozott. Rendszeresen látogatta a helyi könyvtárat, ahol számos filmes technikai könyvet tanulmányozott, így merész karrierváltása megalapozott volt.
Siker és kitörés
Már a következő évben elkészítette első rövidfilmjét, a Xenogenesist, Randall Frakesszel közösen. Egy helyi fogorvos húszezer dollárral támogatta őket, lehetővé téve Cameron számára, hogy kísérletezzen a filmezés alapjaival. Bár számos jelenetet saját lakásában forgatott, nagyban gondolkodott, és olyan elemeket vitt a filmbe, amelyek későbbi sci-fi alkotásaiban is visszatértek, mint a romantikus szál, az erős, de elérhető női karakter, és a technológia és emberség közötti konfliktus.
Bár a fogorvos csalódott a végeredményben, Roger Corman rendező-producert lenyűgözte Cameron munkája. Corman két későbbi projekthez is felkérte, ami elegendő lendületet adott Cameron karrierjének. 1982-ben debütált rendezőként, majd az igazi nagy áttörést az 1984-es Terminátor – A halálosztó hozta meg, amelynek írója és rendezője is ő volt.
Az Oscar és a világsiker útján
1986-ban bemutatták A bolygó neve: Halál című filmet, amely szakmai és pénzügyi szempontból is hatalmas sikert aratott, és tízszeres hasznot hozott a gyártási költségekhez képest. A filmet hét Oscarra jelölték, melyek közül kettőt, a legjobb hang és a legjobb vizuális effektek díját meg is nyerte.
Ettől kezdve Cameron minden egész estés mozifilmjét Oscarra jelölték, és legalább egy jelentős díjat nyert velük. Bár az általa nem rendezett filmek esetenként megbuktak a pénztáraknál, rendezései 1984-től kezdve kivétel nélkül anyagilag sikeresek voltak, gyakran több száz millió dolláros nyereséggel.
A Titanic című filmje, amelyért három Oscar-díjat is kapott, a Ben Hur és A Gyűrűk Ura: A király visszatér mellett a legtöbb elnyert díjjal büszkélkedhet. Cameront a világ tíz legsikeresebb rendezője között tartják számon, olyan nevekkel együtt, mint Peter Jackson, Christopher Nolan, Tim Burton vagy J. J. Abrams.
A tenger mélyén és a csillagok között
James Cameron nemcsak sci-fi rendezőként, hanem dokumentumfilmesként is nevet szerzett magának. Szenvedélyesen kutatja a tengerfenéket és a kozmoszt. Ő volt az első, aki egymaga merült le a Mariana-árokba, és három órát töltött a tengerfenéken, új fajokat fedezve fel. A Titan balesete után szakértőként is megszólalt.
Az űrutazás is vonzza, és többször tervezett látogatást a Föld körül keringő űrállomásokra. 2003-ban meghívták a Columbia űrrepülőre, amit végül visszamondott, mivel nem lett volna lehetősége az állomásokra bejutni vele. Ez a döntés később életmentőnek bizonyult, mivel a Columbia az atmoszférába visszatérve megsemmisült, és mind a hét asztronauta életét vesztette. Cameron később részt vett az áldozatok emlékére rendezett megemlékezésen.
2009-es Avatar című filmje, amely a 3D-s technológia elterjedését is felgyorsította, a Polar Expresszben kikísérletezett megoldásokat fejlesztette tovább. A rendező jelenleg az Avatar-franchise újabb részein dolgozik, a harmadik film, amelynek alcíme Fire and Ash lesz, várhatóan 2025-ben érkezik.